Irodaház, Kossuth tér 6-8. Budapest V.

Vezető tervező: Vesztergom Ádám

Munkatársak: Bánsági Dávid, Fekete Csilla, Farkas Anett

Helyszín: Budapest V. Kossuth tér 6-8.
Státusz: nemzetközi ötletpályázat 1. helyezés


Egy meglévő épületre tervezett új homlokzat nem csupán a megújulást jelképezi. A házat újraöltöztetjük, friss, vasalt ruhát kap, ami a meglévő formákhoz alkalmazkodik, idomul. Az újrafogalmazott ruha alól elő-előtűnnek az eredeti formák, amelyeket nem elrejteni próbálunk, hanem összhangra törekszünk. Az új megjelenés jelentéstartalommal is bír, akárcsak Christo Javacheff és Jeanne Claude becsomagolt épületei/műalkotásai. Alkalmazkodnia kell az őt körülvevő közeghez, abból táplálkozik, ugyanakkor hozzáadott értéket is képvisel. Próbál megfelelni az aktuális divatnak, de időtállóságra is törekszik, hogy „örök darab” váljon belőle.

Kontextus
Egy város architektúrájára úgyis tekinthetünk, mint egy szövegre, amit olvasni kell. Sorai között olvasva közelebb jutunk a város történetéhez. A Kossuth Lajos tér az Országházzal együtt a magyar államiság egyik szimbolikus helye és hazánk modernkori történelmének egyik fontos helyszíne, amely túlmutat fizikai határain és méltán nevezhető a „nemzet főterének”. A Kossuth tér 6-8 egy “kakukktojás” a Nemzet Főterén. Mássága leginkább külső megjelenésében tükröződik, ami viszont a funkcióból is következik. De miért is lóg ki a sorból? A tér épületeinek legjellemzőbb eleme a szimmetrikus palotahomlokzat, ami monumentalitást is eredményez. Ez a szimmetria (ami tömegformálásban, homlokzati osztásban és anyaghasználatban testesül meg) sérül és megy szembe az eredeti Hültl-féle szabályozással a tér déli oldalán. Hogy tudjuk kortárs eszközökkel a régi szabályozást figyelembe véve, az eredeti tartószerkezeti rendszert megtartva a helyszínhez méltó és illeszkedő épületet újraöltöztetni?

Építészeti koncepció
Minden új építménynek sajátos, egyedi történettel rendelkező térbe kell beágyazódnia. Minél gazdagabb ez a történeti közeg, annál összetettebb a feladat. Egy bonyolultabb helyszín több információval szolgál, olvashatóbbá válik egy külső szemlélő számára. A legfontosabb viszonyítási pont a Kossuth tér 9-10. szám alatti épülete. A rendelkezésre álló eredeti terveken a tér déli oldala egy szimmetrikus és egységes épülettömbként jelent meg. Ezt a hatást érnénk el az eredeti homlokzati struktúra absztrakciójával és megjelenítésével, valamint a szimmetrikus tömegforma helyreállításával a Kossuth tér 6-8-on.

Az így kapott homlokzati felületen több ponton a régi és az új áthatásaként a funkcióból adódó megnyitások törnék meg a felületet. Ezen üvegfelületek jelzik, hogy itt nem csupán egy kulisszahomlokzatról van szó, hanem a homlokzatképzés összhangban tud lenni a tartalommal, reagál rá, a külső és belső ötvözeteként jelenik meg, és arra is utal, hogy a lényeg sosem a külsőségben, hanem a tartalomban van.

Homlokzati felületképzés és tömegformálás
A Kossuth tér 9-10 palotahomlokzatának absztrakt megformálása egyrészt formai, másrészt anyaghasználatbeli. A homlokzati struktúra homokfúvott, a meglévő burkolatból újrahasznosított vastag alumínium lemez, mely színében, felületi textúrájában illeszkedik a téren megjelenő kő felületekhez, ugyanakkor képviseli az átmenetet a klasszikus és modern megjelenés, az eredeti épület homlokzatképzése között. Az osztások szinte vonalrajzként jelennek meg, a plasztikusságot enyhe térbeli mozgások biztosítják, ami így a homlokzat saját tartószerkezetét is magában rejti. A fém burkolat mögött 3 rétegű üveg függönyfal biztosítja a kellő bevilágítást, és látja el az akusztikai, hőtechnikai és tűzvédelmi igényeket. A nagy üvegfelületek miatt a külső burok az irodákból és a térről nézve is hasonló megjelenésű. A kellő bevilágítás miatt a homlokzati struktúrába illeszkedően egyes felületek perforáltak, ami kívülről a palotahomlokzatokra jellemző finom felületi minőségbeli különbségként jelenik meg, míg belülről szinte a zavartalan kilátást és szórt fényt biztosítja.

A tetőfelépítmény kialakítása is a Kossuth tér 9-10. szám alatti épületre reagál. Tömegformálásában és méreteiben követi a szimmetriát, ugyanakkor reagál a nyugati és északi oldal által bezárt szögeltérésre. A ferde síkok a homlokzattal azonos fém burkolatot kapnak, így egységes tömeg- és anyaghasználatával, tiszta szerkesztésével nagyvonalú hatást kelt. A belső udvar és az átrium felé a ferde síkokban felülvilágítók biztosítják a különleges térélményt, és a szükséges természetes megvilágítást.