Zéró energiaigényű családi ház, nemzetközi tervpályázat 1. díj

Vezető tervezők: Vesztergom Ádám, Láris Barnabás, Nagy-Miticzky Szabolcs

Épületgépészet: Szikra Csaba

Helyszín: Bécs, Ausztria
Státusz: előminősítéses nemzetközi tervpályázat 1. díj


A modern ember idejének több, mint 90%-át zárt térben tölti. Ennek következtében hozzávetőlegesen dupla annyi belső teret használ egy ember, mint az 1950-es években. Egyszerűen megközelítve egy négytagú család 1955-ben 110 légköbméter fűtött belső teret használt. Napjainkban egy ugyanekkora család belsőtér-igénye 230 m3. A növekedés oka életmódunk alakulásában keresendő.

A másik, említésre méltó információ, a kőolaj hordónkénti árának alakulása, mely jól jelzi bármely más energiahordozónk (földgáz, kőszén) árának alakulását is. Egy hordó nyersolaj 1969-ben 2,5 $ volt. Ugyanennyi olaj ma 109 $. Ez 4260 %-os áremelkedést jelent. A jelzett (1969-2011) időszak inflációját is figyelembe véve ez közel 22-szeres emelkedés.

Tehát a kifűtendő és használt belső légterünk megduplázódásával párhuzamosan költségeink drasztikusan megnőttek. Milyen válaszokat adhatunk erre új épületek építése esetén?
Elképzelésünk szerint a jövő házaiban a jövő emberei fognak lakni. Olyan emberek, akik fenntartható fejlődésünk érdekében életmódjukon és építési szokásaikon változtatnak.

Az új irányok a következők:
– A lakóépület a használók teljes körű igényeit kielégíti, komfortos, funkcionális és egyszerű. Nem terjengős, de nem is szűkös, így kellő méretű belső életteret biztosít.
– Formája kompakt, homlokzati szabdaltságtól mentes. Ennek köszönhetően kevés külső sarokkal rendelkezik.
– Fő homlokzata déli tájolású, hogy az abszorbciós hőnyereséget maximalizálja.
– Jó hőszigetelésű határolószerkezetekkel rendelkezik, mind falak, mind üvegfelületek tekintetében.
– Jó légzáró, s ennek köszönhetően alacsony hőveszteséggel rendelkezik.
– Hővisszanyerő szellőzéssel rendelkezik, így a téli szellőztetések során csekély az épület hővesztesége.
– A külső szerkezetek segítségével olyan, fűtést nem igénylő területekkel rendelkezik, melyek bár külterek, mégis az épület tereit bővítik, így nyáron a használt és megélt területek mérete megduplázható.
– A külső virtuális homlokzat és a tényleges homlokzat síkja közé helyezett vízfelület a nyári időszakban passzív rendszerként segíti az épület hűtését.
– A külső függőleges-vízszintes struktúrához kapcsolódó aktív szolár rendszerek, napelemek, kollektorok energetikai szempontból segítik az épületet.
– A kinti acélszerkezetre tulajdonosi igények szerint kerülhet elhelyezésre a szolár rendszerekkel párhuzamosan növény árnyékoló. Ezek a zöld felületek (pl.: szőlő) a kert részei, de az épület árnyékolásában is segítenek, valamint termésük a lakók számára hasznosítható.
– Az épület tetejére eső csapadékot az ide ültetett növények hasznosítják. A képződő esővízfelesleg ciszternába kerül, későbbiek során öntözésre fordítódik.
– Az épületben keletkező szürkevíz a WC öblítésnél hasznosul. Innen a szennyvíz házi biológiai szennyvíztisztítóba kerül, majd a megtisztított víz csepegtetős módon jut az árnyékoló szerkezetre futtatott zöld haszonnövényekhez.

A tervezett épületünk tehát minimalizálja az energiafelhasználást, optimalizálja a belső tér nagyságát, nyitott, de intim külső tereivel növeli az életteret a nyári időszakban, a passzív és aktív szolár és ökológiai rendszereinek köszönhetően maximalizálja az energianyereséget, valamint zöld homlokzataival a kert részévé válik, így elképzelésünk szerint kiválóan szolgálja a jövő emberét.