Vezető építészek: Makrai Sándor, Vesztergom Ádám
Építészek: Lunk Zoltán, Senánszky Zsófia
Helyszín: Hortobágy
Méret: 3997 m2
TERVEZÉSI ALAPGONDOLAT, ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ ÉS KAPCSOLÓDÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETHEZ
Mivel az Emlékhely kegyeleti hely, az emlékezés helyszíne, koncepcióban sugallt mottóval teljesen egyetértettünk. Az építészet eltűnése, pontosabban az építészeti megjelenés hagyományos formáinak eltűntetése célként lebegett előttünk is. A domb az emlékhely építészeti megjelenítése a mi értelmezésünkben is helyes választásnak tűnt. Így a kiírásban említett és elvárt kilátó terasz is megszelídülhet, hiszen a domb kellően kiemelkedik a környezetéből és hivalkodásmenetesen ad módot a táj körpanorámás betekintésére a horizont, a végtelen róna érzékelésére. Az építészeti koncepciónk célkitűzését, az ősi tájhoz történő alázatos idomulást az architektúra nélküliség, a téma tragikus történeti hangsúlyosságának kifejezését pedig a puszta morfológiájának megváltoztatása, plasztikusmodulációja testesíti meg. A múzeum a puszta telek közepéből kiemelkedő enyhe ívű domb alatt helyezkedik el, melynek felszíne a látogatók által bejárható, használható lesz, humánus természeti környezetet biztosítva a csöndes meditációnak és az egyéni vagy társas emlékezésnek. A „domb koncepció” megjelenése nemcsak illeszkedik a környezeti adottságokhoz, de leképezi a természeti környezet és a helyhez tapadó emlék közötti drámai feszültséget, ily módon a tervezett épület és környezete építészeti egységet képez.
A dombba vájt tájsebek a kiállítás szintjén kis átriumokat képeznek. Ezeknek a kutaknak a padlóján sorakoznak az elhurcoltak nevei. Az enyhe hajlású dombon sétálva a látogató a gödrökhöz érve csak lehajtott fejjel olvashatja a táborok lakóinak névsorát. Így segíti észrevétlenül az épített környezet az emlékezés és tiszteletadás mozdulatát.
Az átrium-kutak által szimbolizált 12 táborban eltérő volt a deportáltak létszáma. Az egyes gödrök mérete ezt hűen követi. Emlékfalak hossza azonos az aknák méretével, így az eltérő nagyságú táborok súlyozva jelennek meg. Ezekbe a strukturált betonfalakba vannak belemarva a tábornevek. Tekinthetünk rájuk úgy is, mint ládafedelekre, amelyeket kinyitottunk a múlt feltárása érdekében. A felszín kimetszései egyben a földalatti kiállítótér stációi. A szónak abban az értelmében, hogy az egymást követő tematikus kiállító terek között átmenetet biztosítanak. Ezek az átriumok egyik oldalukon üvegezettek. A fentről bejövő természetes fény megvilágítja padozatukat, melyeken neveket olvashatunk. Az átriumok, vagyis a fénykutak mentén kis átkötő folyosókat találunk. Ezeken a kiállítás tervezett sorrendjében áthaladva oldal lehetőség van arra, hogy átgondoljuk az imént látottakat, és felkészüljünk a következő tematikus egységre.
KÖRNYEZETALAKÍTÁS
Fontosnak tartottuk az emlékhelyhez autóval és busszal érkezők mozgásának elkülönítését. Mindkét parkoló típus belső működésében olyan tiszta rendszert alakítunk ki, amely lehetővé teszi, hogy a megérkezők útjuk során ne kelljen más gépjárművek útvonalát metszeniük. A látogatóknak már megérkezéskor világossá válik az emlékhely megközelítésének módja és térstruktúrája. A gépjárműforgalom keresztezése nélkül érkezhetnek az emlékhely bejáratához a fogadótérre, vagy sétálhatnak fel a dombra a táborok „kőtáblái” közé.
A tervezési programban kiemelkedő szerepe van a tájépítészeti és kertészeti elemeknek. Az Emlékhely környezettel fenntartott viszonya fontos szempont, ezért a természeti értékek és a környezet élményszintű átélésére, valamint kikapcsolódásra is lehetőséget kell biztosítani. Ezt szolgálja a főbejárat előtti kis pihenőliget. Érkezéskor és távozáskor külső gyülekezőhelyként is funkcionálhat a 12 fából álló kis liget. A fák a táborok mementói. A facsoport alatti padokon lehetőség lenne megpihenni, a látogatás elött gyülekezni, felkészülni vagy távozáskor átbeszélni a múzeumban szerzett élményeket.
Biztosítottuk az Emlékhely akadálymentessségét. A múzeum bejáratait dombba vágott résekként képzeltük el. A vendégparkolóból induló domboldalt megdöfő mozgáskorlátozottak számára létestett rámpa a kerekeszéket használókat a múzeum előcsarnoka elé vezeti. A létesítmény valamennyi helysége azonos oldal szinten van. A mozgáskorlátozott személyek számára nem csak a menekülési útvonal, de valamennyi épületen belüli közlekedési terület és közöségi tér is akadálymentesített.
FUNKCIONÁLIS RENDSZER ISMERTETÉSE
A nagy négyzetbe szerkesztett alaprajzú, egyszintes földalatti épület térigénye igazodik a domb geometriájához. A széleken 3 méteres belmagasságú kiszolgáló helységek találhatóak. A domb legmagasabb pontja a legnagyobb kiállítótér és a filmvetítő határfalára illeszkedik, így az előcsarnok, a mozitermek és a 12 Tábor nevet viselő központi terem a legnagyobb belmagasságú. A peremeken lévő gazdasági, gépészeti, és irodai egységek a szervízfolyosóról nyílnak. A közlekedő gyűrűn belül kapott helyet a kiállítói térsor. Az irodák és tárgyalók a kiállítási és vendégforgalmi területektől elválasztva, külön megközelíthetőséggel, zajmentes környezetben kerültek kialakításra
A tervezett múzeum látogatói útvonala szolgai módon követi a koncepcióban leírt kiállítás dramaturgiai sorrendjét. A látogatói útvonalat a termek tematikáját az alaprajzon jól láthatóan ábrázoltuk. A két moziterem mozgatható akusztikus fallal van elválasztva, de nagyobb rendezvények, konferenciák számára összenyitható. A mobil lelátóval kialakított nézőtér perceken belül síkpadozatos diszponibilis térré változtatható át, mely alkalmas múzeumpedagógiai foglalkozások, ideiglenes kiállítások és általános célú rendezvények lebonyolítására is. A vetítőfal mögötti térben az esetleges előadók, foglalkozást vezetők készülhetnek fel, mellette kapna helyet a szék és eszközraktár is. A látogatóterek a legmodernebb technikával, video kivetítővel, wifi és internetkapcsolattal rendelkezzenek, és az épület tejes területén lehetséges számítógépes munkaállomás, illetve a hordozható eszköz,(laptop, mobiltelefon, kivetítő) használata.
Az adatszolgáltatás alapján az egyidőben megengedett és tervezett látogatói létszám az épületben 300 fő, egy napon maximum 1200 fő. Az elvárt alapterületeket általában maximum 3 %-os eltéréssel tudtuk betervezni. Az előcsarnokban átcsoportosítottuk az alapterületeket, mert a látogatói vizescsoport lényegesen kisebb helyen elfért 150 nőre és 150 férfira, OTÉK szerint méretezve. Hasonló képpen helytakarékosabb légfüggönnyel operálva a szélfogót elhagyhatónak tartottuk, és a hagyományos ruhatár helyett 312 db 60 cm mély 27 cm széles 100 cm magas szekrényt terveztünk. Az így nyert területet az előcsarnokhoz adtuk. Így nem csak az étkezés számra, de a megérkezésre, a gyülekezésre, felkészülésre és várakozásra is jut elég hely. A konyhaüzem kismértékű növelésével alkalmas lett pincéres és önkiszolgálós és büfés rendszer biztosítására is.
