Vezető építészek: Makrai Sándor, Vesztergom Ádám
Építészek: Lunk Zoltán projektvezető
Helyszín: Kaposvár
Méret: 17.260 m2
A beépítési programtervben megfogalmazott építészeti koncepció, – korábban az Óbudai Egyetemtől kapott –tervezési program átgondolásával, finomításával született meg. A tervezési terület Kaposvár nyugati felén, a belvárostól messze, de még belterületen található. A nyújtott téglalap alakú telek a 610-es út mellett nyúlik el hosszanti irányban, azonban ahhoz nem közvetlenül csatlakozik – a kettőt egy vékony fás sáv választja el egymástól.
A Kaposvár – Tudományos és Innovációs Park az Óbudai Egyetem Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának Központi épületét („F” épület) és további 5 db csarnoképületet („A”-„E” épületek) tartalmaz. A csarnokok a telekhatár keleti szélétől kerültek egyenlő távolsággal kiosztásra a telek hosszanti oldalán, így a Központi épület a telek nyugati felén kapott helyet. A parkba érkezők az „A” jelű Hadiipari csarnok mellett haladnak el, a gyalogos, a kerékpáros és az autóval történő megérkezés is itt történik, és az épületek előtt végig futó járdasor, illetve kétoldalt fásított parkolósávval övezett autóút is innen indul. Az „A” épület mellett elhaladva tudunk a gazdasági feltöltés útvonalához délre kanyarodni, míg a Hadiipari csarnoknak mind személyi-, mind a gazdasági bejárata a meglévő bekötőútról külön történik.
A „A”-„E” csarnokok két tagból állnak: egy kisebb alapterületű szociális részből, úgynevezett „fejépületből”, melyek az északon végig futó parkolósorhoz kapcsolódnak; illetve magából a csarnoktérből, amiket a teherautó-forgalom tud kiszolgálni délről. A Központi Épületben kiállításra, bemutatásra, vetítésre szolgáló nagy belmagasságú (2 szint magas) terek, nagy belmagasságú (1,5 magas) laborok, valamint irodafunkciók kaptak helyet, melyek „U”-alakban körülölelnek egy gyönyörű belső udvart.
Mivel a terep nem teljesen vízszintes, hanem a beépítés keresztmetszetében nagyjából egy emeltnyi (~3,60 m) szintkülönbség van a lejtésben, ezért a csarnokok padlósíkja a földszinti padlósíkhoz (±0,00 m) képest egy szinttel lejjebb van (-3,60 m). Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a csarnokok fejépülete három szintre tagolódjon (-1. csarnok padlószint, 0. földszint, 1. emelet). Az ablaktalan legalsó szinten öltözők, raktárak és egyéb kiszolgáló terek találhatók; a földszinten főként irodák, laborok és egyéb, a csarnok technológiájához kapcsolódó funkciók kaptak helyet; az emeletet pedig legtöbb esetben szinte teljesen elfoglalja a beltéri és kültéri gépészet. A Központi épület az alábbi módon épül fel: a középső szárny 3 szintes, mint a csarnokok fejépülete; a keleti és nyugati szárnyak pedig, az épület 3 szintes magasságát 2 szintre osztják fel.
A tereplejtés lehetőséget biztosít a szintkülönbséggel való finom építészeti játékra: az Inkubációs terek („D”) és az Akkumulátor labor („E”) csarnokai nagy belmagasságú laborokat tudtak kapni két szinten oly módon, hogy a csarnoktér vízszintesen ketté lett osztva egy közbenső födémmel. A Központi épület nyugati szárnyában lévő megérkezési, bemutató- és kiállítófunkcióknak helyet adó helyiségek 6,8m-es (azaz kétszintes) belmagassággal rendelkezik és az emeletén normál belmagasságú irodák jönnek létre. A keleti szárny földszinti és emeleti laborjai 5 m-es (másfél szintnyi) belmagassággal osztoznak meg a 3 szintes épületen. Az egyes épületek félszintnyi padlósíkugrásait egy- és kétkarú lépcsők, valamint a kétirányba dolgozó liftek tudják felvenni, áthidalni. Mindegyik épület akadálymentesített.
A zöld és innovatív üzenet elengedhetetlen kelléke a megújuló energiák felhasználása, így minden épület tetején napelem-panelek sorok biztosítják az elektromos áram megtermelését. A beépítési koncepcióban fontos elem volt számunka a minél több zöldfelület az épületek körül, között és a belsőudvarokban is, valamint a rendelkezésre álló terület fásítása.
Homlokzati anyaghasználat, építészeti megjelenés
Mivel a tervezési telek a város olyan területén van, ahol nincs építészeti kapcsolódási lehetőség, sem egy kialakult városi szövet stílusvilága, így az innovációt és tudományt egyszerre szimbolizáló kissé futurista, gépszerű, ipari jellegű anyaghasználatot és tömegképzést választottuk. A függőleges vonalvezetésű, ezüst-színben tükröződő trapézlemezek alaktani egyszerűségükkel képesek finom homlokzati plasztikát nyújtani, így a park jövőbe mutató üzenetét a letisztult tömegformálásan túl e modern homlokzatburkolattal is tudjuk hirdetni.
A szigorú geometriák feloldását és az épületek mind funkcionális, mind pedig építészeti összekötését (koncepcionális egységességét) segítik a bejáratot kijelölő és az épületek között húzódó, átmeneti teret képző előtetők, melyek fedett-nyitott voltuknak köszönhetően esőben is lehetőséget adnak a száraz megérkezésre, átjutásra. A déli oldalon történő gazdasági feltöltéshez kapcsolódnak a konzolosan függesztett előtetők, melyeknek a fedett pakolás biztosításán túl árnyékoló-szerepük is van, illetve „fiókszerűen felhajtott” építészeti játékkal teszik barátságosabbá a tömegformálást.
