Vezető építész tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos, Vesztergom Ádám
Építész tervezők: Bottka András, Fényes Kitti, Kovács Gergely, Péter Márk, Maja Toshikj, Náray Katalin
Kert és tájépítészet: Győre Viola, Szabó Gábor
Műemlékvédelmi szakértő: Okrutay Miklós
Statika: Pataki Bottyán
Épületgépészet: Dévényi Sándor
Helyszín: Budapest VIII., Pollack Mihály tér
Méret: 50.000 m2
ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ
Pályázati tervünk teljes építészeti koncepciója a fenntarthatóságra, a körforgásos építészet alapelveire épül. Meggyőződésünk, hogy a fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontok érvényesítése okos, körültekintő tervezéssel nemcsak nem jár használhatósági kompromisszumokkal, gazdasági hátránnyal, de a beépítési módban, a környezetrendezésben, az épületek homlokzatainál, anyaghasználatában és belsőépítészetében meg tudja teremteni a saját, újfajta esztétikáját, ami tartalmában és történetében több, mint a pillanatnyi ÚJ megteremtésének steril esztétikája.
TERÜLETALAKÍTÁS, ÉPÜLETELHELEYZÉSI KONCEPCIÓ
A terület revitalizációjával a városi szövetbe úgy illeszkedhetnek az új funkciók, hogy a tervezett épületek, átalakítások lehetőséget adjanak korszerű munkahelyek kialakítására, az elmélyült munkára, közösségi életre, és inspiráló környezetet teremtsenek, mely segíti a hallgatókat a tanulásban, felkészülésben. Szerves része kell, hogy legyen a városi életnek, és kiegészítése a PPKE szomszédos telektömbön álló intézményének. Pályázatunk a fenti igények maximális kielégítése mellett nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, környezettudatosságra és gazdaságosságra, legyen az építési, vagy üzemeltetési költség. A megtartott épületek újragondolásával, lehető legkisebb mértékű átalakításával úgy sikerült elérni a kompromisszummentes funkcionális térszervezést, hogy a műemléki és városépítészeti szempontok is maximálisan érvényesülni tudjanak, az egyes épületek önálló identitással rendelkezzenek, könnyen felismerhetőek legyenek, ugyanakkor illeszkedjenek a környezetükbe, és a Palotanegyedhez méltó beruházás valósulhasson meg.
BEÉPÍTÉS
A telektömb meglévő épületállományának alapos vizsgálata után a lehető legtöbb megtartandó elemre törekedtünk. Természetesnek vettük a műemlék Károlyi-palota és Esterházy-palota rekonstrukcióját, a Bródy Sándor utcai épület utcai traktusának megtartását, mindezen felül azonban megtartunk két épületet, amiből az egyiket kollégiummá, és a másikat könyvtárrá alakítottunk. Az épületek megtartásával, és funkciókkal való megtöltésével lehetőség nyílt arra, hogy a tömbbelsőben a lehető legtágasabb külső tereket, átmeneti tereket hozzunk létre, ugyanis új beépítés esetén tartani kellett volna az előírt, jóval nagyobb épületek közti távolságot. A beépítés új elemei a meglevőek mintájára pontszerűek, többségükben szabadon állóak és egy tömbbelsőn végigvezető tengelyre fűződnek fel, ami a Múzeum utca és a Bródy Sándor utca között húzódik. Ez a tengely és a hozzá kapcsolódó mellékterek a Campus belső életének szervezői, legfőbb élettere. A Múzeum utcán megtartjuk és rekonstruáljuk a szomszédos tűzfal architektúráját, a tövébe pedig a parkoló lehajtó rámpáját terveztük, mely forgalomtechnikailag optimális feltárást ad a mélygarázsnak. A sportcsarnok nagy kiterjedésű alapterületével nem terheltük a belső udvart, ezért teljes egészében terepszint alá került. Felülvilágítói a parkban térképző elemek, melyek rasztere átöröklődik a tér többi részére, a fák ültetési rendszerére, valamint a súlypontban kellemes mikroklímát biztosító vizes architektúra geometriájára.
KAPCSOLÓDÁS A VÁROSI SZÖVETHEZ, SZOMSZÉDOS LÉTESÍTMÉNYEKHEZ
A tervezés egyik legfontosabb szempontrendszere volt az új kampusz integrálása a városi szövetbe. Erre nagyon jó lehetőséget adott a megtartott, újragondolt és az új építésű szabadon álló épülettömbök közötti tengelyek kialakítása. Ezáltal a tervezett beépítés a telektömb mind a négy irányába nyit a városi szövet felé. A kampusz nyitottságával megvalósítja az oktatásközpontú városi jelenlétet, és hatékonyan vonzza be a gyalogos és kerékpáros közlekedést. A belső területek fedett-nyitott terei, mindenki számára nyitott étterem és kávézó teraszai, zöld piknikező és pihenő kertjei, a street work out pálya és fákkal övezett árnyas sétányai élhető és magas színvonalú integrált városi tereket hoznak létre.
A TERÜLET KÖRNYEZETALAKÍTÁSA, ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE, MIKROARCHITEKTURÁLIS ELEMEI
A pályázati terv egyik legfontosabb eredménye, hogy teljesíti a kerület városfejlesztéssel kapcsolatos céljait, vagyis növeli a zöldfelületeket, új fasorokat létesít. A terv a Múzeumkert Pollack Mihály tér felőli gyalogos bejáratait hangsúlyosabbá teszi és a leburkolt állapotú közteret zöld sétatérré alakítja. A Pollack Mihály tér fásítása lényegesen enyhíti a jelenleg teljesen leburkolt köztér humán ökológiai szempontból arid jellegét, de tiszteletben tartja a fák elhelyezésénél a paloták főhomlokzatának látványát, erősíti a szabadon álló beépítés jellegét.
A Campus kertek kialakítása egységes formavilágú és azonos karaktert jelenít meg („visszafogott” színvilágú ugyanakkor tartós és magas minőségű anyaghasználat, letisztult vonalvezetés és szerkezet, az épített elemek és a növényalkalmazás összhangjának megteremtése). A süllyesztett tornacsarnok födémen létrehozott, térbútorként és akár plasztikai hatású mikroarchitektúraként is értelmezhető, sajátos téri raszterben elhelyezett felülvilágító elemek egyedi arculatot, letisztult, ugyanakkor játékos formát kölcsönöznek a Campus kertek központi részén.
