Tervezés éve: 2018 – 2021
Kivitelezés éve: 2018 – 2024
Nettó terület: 38 843 m2
Helyszín: Budapest, Szentháromság tér 6 – Pénzügyminisztérium
Koncepció és engedélyezési terv: Makrai Sándor DLA, Vesztergom Ádám
A Fortuna-ház, Fortuna-udvar kortárs beépítésének kiviteli terve:
Generáltervező: Arch-Studio Kft.
Építészet és belsőépítészet: Makrai Sándor DLA, Vesztergom Ádám, Bánsági Dávid, Balázs Lili, Budai Péter, Kovács Gergely, Godra Orsolya, Pető Boglárka, Szilágyi Hajnalka, Szűcs-Tassy Karina, Zsarnóczay Péter
Fellner épületrész műemléki rehabilitáció kiviteli terv
Generáltervező: Hamburg C. Kft.
Építészet, belsőépítészet: Kruppa Gábor, Klenk Blanka, Novák Veronika, Butora Tamás, Édelmayer Zsófia, Czina Réka, Otruba Gábor
Belsőépítészet: Ren-Design – Krizbai András, Tiszai-Mussó Márta
Belsőépítészet: MádiLáncos Stúdió – Mádi Krisztina, Hollósi Katalin, Pallai Patrik
Történeti rekonstrukciós tervek, valamint történeti enteriőr és bútorrekonstrukciók: Lukács Zsófia DLA, Baliga Kornél
Építészettörténeti tanácsadó: Dr. Kelecsényi Kristóf
Restaurátori szakértő: Osgyányi Vilmos
Generálkivitelező: West Hungária Bau Kft.; Garage Kft.
Műszaki lebonyolító, műszaki ellenőr: CÉH zRt.
Beruházó: PM-TÉR6 Nonprofit Kft.
Az alkotás bemutatása
Célunk a Fellner féle Pénzügyminisztérium helyreállítása volt az eredeti tervek alapján. Ez, a második világháborút túlélt, de a Rákosi korszakban visszabontott és átépített épület rekonstrukcióját jelenti. Ugyanakkor szükségessé vált egy olyan 21. századi, kortárs épületrész létrehozása is, mely a régi műemléki épület kapacitását meghaladó igényeket is kielégíti. Ez a bővítmény a nagyobb dolgozói létszám elhelyezését, az ehhez szükséges reprezentatív és kiegészítő biztosítását jelentette.
Kivonatolt műszaki leírás
A feladat egyrészt a Fellner Sándor által tervezett Királyi Pénzügyminisztérium helyreállítása volt, lehetőség szerint az eredeti tervek alapján. Ez valójában a második világháborút csodával határos módon kis sérülésekkel túlélt, de a Rákosi korszakban visszabontott és átépített épület rekonstrukciója. Másrészt szükségessé vált egy olyan 21. századi, kortárs épületrész létrehozása, mely a régi épület kapacitását lényegesen meghaladó igényeket kielégíti. Ez a bővítmény a nagyobb dolgozói létszám elhelyezését, az ehhez szükséges új reprezentatív és kiegészítő terek biztosítását jelenti. Gondoskodni kellett továbbá a régi és új épületrészek szerves összekapcsolásáról is.
A volt Királyi Pénzügyminisztérium megcsonkolt épületegyüttesét döntően Fellner Sándor eredeti, jó minőségben megmaradt tervei, valamint korabeli fotók alapján rekonstruáltuk. Ez az elbontásra került épületrészek visszaépítését és a későbbiekben utólagosan hozzáépített igénytelen bővítések elbontását jelentette.
A rizalit tornyait az eredeti Fellner féle neogótikus stílusú terveknek megfelelően állítottuk helyre. Ez az elképzelés a 10 évvel korábban épült Mátyás templom neogótikus átépítéséhez igazodik. Annakidején a „rendezői változat” csak időhiány miatt, kényszerből változott meg. A gyorsabban beépíthető, szecesszióba hajló Zsolnai féle tornyok kerültek a helyükre
A bővítést, melyet az előirányozott dolgozói létszám elhelyezése miatt volt szükséges létrehozni, a Fortuna udvarba helyeztük egy szabálytalan négyszög alakú épületbe. Oldalai a környező belső udvari falakkal párhuzamosak, a köztük lévő tér üveggel fedett. Ez a köztes tér, a ”kanyon”, teszi lehetővé, hogy az új épület lényegében ne érjen hozzá a meglévőkhöz. Az üvegtető a régi épületszárny párkányán ül, és az új négyszög-irodaház zárófödéméhez csatlakozik, eltakarva a kültéri gépészeti berendezéseket, amik az egész épületet kiszolgálják. Az új épületszárnyat és a régi épületrészeket lépcsős hidak kötik össze. A hidaknak kettős funkciója van. Lerövidítik a Fellner ház közlekedési útvonalait, megszüntetve a Fortuna ház beékelődéséből adódott „zsákfolyosókat”, és összekötik egymással a régi és az új épület különböző szintjeit. A „kanyon” a bővítés reprezentatív tere. Az eredeti Pénzügyminisztérium épülete ugyanis erősen hierarchikus volt. A főbejárat felöl haladva a Fortuna közben lévő „hátsó” bejáratig fokozatosan egyszerűsödik a belső tér díszítése silányodik az anyaghasználat, romlik az irodák megvilágítása, stb. Ezt a szituációt próbáltuk feloldani, demokratizálni, úgy hogy az új részt egy világos, tisztán átlátható, nagy belmagasságú minden szintet összekötő formailag gazdag gyűrűvel vettük körül. A fellneri homlokzat tagoltsága, a „kocka” külső folyosóit burkoló perforált fal nyílásainak funkcionális, de formailag esetlegesnek tűnő megnyitásai és a légtéren átvezetett hidak együttese reményeink szerint kellően gazdag térstruktúrát teremtenek. Az új kubus valamennyi irodája egy belső átriumos udvarra néz. A dolgozói munkahelyek két irányban is padlóig üvegezettek az udvar és a „kanyon” irányában is. A teljes transzparenciát a perforált köpenyfal mérsékli, mely biztosítja a zavarmentes munkavégzést, és definiálja a kortárs épületrész tömegét.
A Fellner Sándor által tervezett főépület beépítésébe a Hess András tér felőli oldalon beékelődve jelenik meg a középkori alapokra épült Fortuna-ház. Az épület hatvanas években épített tetőszerkezete elbontásra került, az új tetőidom gerinc vonalát pedig úgy határoztuk meg, hogy a Hess András tér irányából maga mögé rejtse az új épületszárnyat, a „kockát”. Ebben az új tetőtérben korszerű egyterű iroda létesült.
Az emeleti szintjére a térrekonstrukciót követően dolgozói étkező és konyha került.
A földszinten lévő, középkori eredetű ülőfülkés kapualjakat, kőboltozatos tereket eredeti fomájukban restaauráltuk. A téglaboltozatos pincerészeket szintén kitisztítottuk, restauráltuk.
Fellner Sándornak is problémát okozott az épület mérete. Végül arra jutott, hogyha a háztömb méretű épületet „feldarabolja”, -vagyis a homlokzatot nagyjából a vári házak ritmusa szerint, kissé eltérő, önmagukban is teljesnek tűnő homlokzati szakaszokra bontja stílustörés nélkül-, akkor ez a változatosság feloldja az épület utca menti monumentalitását. A Szentháromság tér felöl ezt a léptékváltást a rizalit oldja meg. Vigyázott arra is, hogy a nagy lépték ne nyomja el a Mátyás templomot. Erre az épületre kellő alázattal, de inkább testvéreként tekintett. Nyilván a neogót stílusazonosságot is ezért tartotta fontosnak. A másik gondolata az volt: mivel az épület dombtetőn áll, ezért a szintszám növelése a polgárházakhoz képest egyrész megengedett, mert középületről van szó, másrészt természetes módon tovább hangsúlyozza a hegy magasságát. Topográfiailag elfogadható illuziót kelt.
