ZERO Energiaigényű családi ház tervpályázat 1. díj

Tervezők: Vesztergom Ádám, Láris Barnabás, Nagy-Miticzky Sazbolcs


Helyszín: Bécs, Austria


A kor kihívásai, új válaszok.

A modern ember idejének több, mint 90%-át zárt térben tölti. Ennek következtében hozzávetőlegesen dupla annyi belső teret használ egy ember, mint az 1950-es években. Egyszerűen megközelítve egy négytagú család 1955-ben 110 légköbméter fűtött belső teret használt. Napjainkban egy ugyanekkora család belsőtér-igénye 230 m3. A növekedés oka életmódunk alakulásában keresendő.

A másik, említésre méltó információ, a kőolaj hordónkénti árának alakulása, mely jól jelzi bármely más energiahordozónk (földgáz, kőszén) árának alakulását is. Egy hordó nyersolaj 1969-ben 2,5 volt. Ugyanennyi olaj ma 109. Ez 4260 %-os áremelkedést jelent. A jelzett (1969-2011) időszak inflációját is figyelembe véve ez közel 22-szeres emelkedés.

Tehát a kifűtendő és használt belső légterünk megduplázódásával párhuzamosan költségeink drasztikusan megnőttek. Milyen válaszokat adhatunk erre új épületek építése esetén?

Elképzelésünk szerint a jövő házaiban a jövő emberei fognak lakni. Olyan emberek, akik fenntartható fejlődésünk érdekében életmódjukon és építési szokásaikon változtatnak. Az új iránynak a következők:

  1. A lakóépület a használók teljes körű igényeit kielégíti, komfortos, funkcionális és egyszerű. Nem terjengős, de nem is szűkös, így kellő méretű belső életteret biztosít.
  2. Formája kompakt, homlokzati szabdaltságtól mentes. Ennek köszönhetően kevés külső sarokkal rendelkezik.
  3. Fő homlokzata déli tájolású, hogy az abszorbciós hőnyereséget maximalizálja.
  4. Jó hőszigetelésű határolószerkezetekkel rendelkezik, mind falak, mind üvegfelületek tekintetében.
  5. Jó légzáró, s ennek köszönhetően alacsony hőveszteséggel rendelkezik.
  6. Hővisszanyerő szellőzéssel rendelkezik, így a téli szellőztetések során csekély az épület hővesztesége.
  7. A külső szerkezetek segítségével olyan, fűtést nem igénylő területekkel rendelkezik, melyek bár külterek, mégis az épület tereit bővítik, így nyáron a használt és megélt területek mérete megduplázható.
  8. A külső virtuális homlokzat és a tényleges homlokzat síkja közé helyezett vízfelület a nyári időszakban passzív rendszerként segíti az épület hűtését.
  9. A külső függőleges-vízszintes struktúrához kapcsolódó aktív szolár rendszerek, napelemek, kollektorok energetikai szempontból segítik az épületet.
  10. A kinti acélszerkezetre tulajdonosi igények szerint kerülhet elhelyezésre a szolár rendszerekkel párhuzamosan növény árnyékoló. Ezek a zöld felületek (pl.: szőlő) a kert részei, de az épület árnyékolásában is segítenek, valamint termésük a lakók számára hasznosítható.
  11. Az épület tetejére eső csapadékot az ide ültetett növények hasznosítják. A képződő esővízfelesleg ciszternába kerül, későbbiek során öntözésre fordítódik.
  12. Az épületben keletkező szürkevíz a WC öblítésnél hasznosul. Innen a szennyvíz házi biológiai szennyvíztisztítóba kerül, majd a megtisztított víz csepegtetős módon jut az árnyékoló szerkezetre futtatott zöld haszonnövényekhez.

A tervezett épületünk tehát minimalizálja az energiafelhasználást, optimalizálja a belső tér nagyságát, nyitott, de intim külső tereivel növeli az életteret a nyári időszakban, a passzív és aktív szolár és ökológiai rendszereinek köszönhetően maximalizálja az energianyereséget, valamint zöld homlokzataival a kert részévé válik, így elképzelésünk szerint kiválóan szolgálja a jövő emberét.